Betegtájékoztatás

A vese rosszindulatú daganatai

A vesesejtes rák az összes daganatos megbetegedés 2-3%-át teszi ki. Az új betegségek előfordulási gyakorisága a nyugati országokban a legmagasabb.

A vese rosszindulatú megbetegedéseinek elterjedtsége

Az elmúlt húsz évben – az utóbbi évektől eltekintve – a vese új rosszindulatú daganatos betegségeinek gyakorisága 2%-kal nőtt. A tendencia alól a világon csak Dánia és Svédország kivétel, ahol folyamatos csökkenés figyelhető meg. Az 1990-es évek elejéig Európában a világossejtes veserák halálozási aránya növekedett, majd stagnált és csökkenni kezdett több európai országban is.

2006-os becslések szerint az EU-ban kb. 63000 új veserákos esetet diagnosztizáltak, azzal összefüggésben 26400 haláleset történt.

A veserák kialakulásának oka, háttere

A világossejtes veserák az összes rosszindulatú veserák kb. 90%-ában fordul elő, férfiakban megközelítőleg másfélszer gyakrabban diagnosztizálják, mint nőkben. Leginkább a 60-70 év közöttieket veszélyezteti.

A képalkotó vizsgálatok fejlődésének köszönhetően az ultrahang és CT-vel kimutatott vesedaganatok, illetve a tüneteket nem okozó, (incidentális) veserákos esetek száma is növekszik.

Számos tényezőt vizsgáltak már a veserák kialakulása kapcsán, a leghatározottabb rizikó faktor a dohányzás. Az életmóddal összefüggésben jelentős kockázati tényezők még az elhízás és a magas vérnyomás. Ugyancsak magas kockázatot jelent az elsőfokú rokonokban a veserák előfordulása.

A vesesejtes rák megelőzésének elsődleges eszközei tehát a dohányzás elhagyása, illetve az elhízás elkerülése, túlsúly esetén a testsúly csökkentése.

Címkék: ,

Termékek

Az uropatika.hu sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close