fbpx

Európában jelenleg minden hatodik párkapcsolat meddő, azaz egy év alatt, megfelelő frekvenciájú, védekezés nélküli szexuális élet mellett nem következik be a terhesség. Magyarországon, a rendelkezésre álló adatok alapján a kapcsolatok 19%-a meddő. Az ilyen esetek kb. felében a férfiak nemzőképesség- vizsgálatakor is eltérést lehet találni. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik az andrológia tudománya.

Az utóbbi években az andrológiai kutatások eredményeképpen a férfiak nemzőképesség-zavarának okait egyre mélyebben tudjuk vizsgálni, így jelentősen lecsökkent az ismeretlen eredetű férfi meddőség aránya.

Sajnos a gyógyszeres kezelési módszerek hasonlóan forradalmi fejlődése még várat magára, de ezen a területen is vannak azért jelentős eredmények. A nemzőképesség terén a leghatékonyabb kezelési módszereket akkor tudjuk alkalmazni, ha valamilyen kimutatott hiányállapotot tudunk pótolni, vagy károsodást tudunk megszüntetni. Egyértelmű tehát, hogy egy hatékony gyógyszeres kezelés az alapkutatásokból szerzett tudás termése.

A hímivarsejtek (spermiumok) vizsgálata a XX. század elején vette igazából kezdetét. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) az 1980’-as években koordinálta ezeket a vizsgálatokat és alkotott meg egységes módszert és értékelést a férfiak nemzőképességének megítélésére. A legfontosabb paraméterek a spermiumok milliliterenkénti mennyisége, célirányos mozgásuk és megfelelő alaki felépítésük voltak. 2010 óta a WHO megváltoztatta a vizsgálati módszert és legfőképpen annak értékelését. Kiderült, hogy úgy is lehet meddő valaki, hogy ezek a klasszikus jellemzők normálisak. Így bebizonyosodott az is, hogy ezeken a paramétereken kívül rendkívüli fontossággal bír, hogy a hímivarsejtek funkciója ép-e. De, hogy lehet ezt megvizsgálni? Az andrológia az utóbbi években ezeket a vizsgálatokat helyezte előtérbe, remélvén, hogy a kutatások eredménye új gyógyszeres kezelési lehetőségeket eredményezhet.

A megtermékenyítés folyamatához „egészséges” hímivarsejtre van szükség. Jelentős megfigyelés volt, hogy gyulladások esetén a nemzőképesség csökkenhet. Megvizsgálván, mi történik ilyenkor a spermiumokkal, derült fény a tényre, hogy ezekben az esetekben a hímivarsejtek sejtmembránja károsodik. Azt is igazolták a vizsgálatok, hogy a membrán sérülését követően a spermiumok örökítő anyaga, a DNS töredezetté válik, ezáltal okozva nemzőképesség-csökkenést. A károsodást a gyulladás által kiváltott oxidatív stressz okozza. Természetes állapotban is jelen vannak az ondóban az oxidatív stressz állapot kiváltói, de ellenük a váladék ún. antioxidáns rendszerrel is rendelkezik, fenntartva a normális funkcióhoz szükséges közeget. Amikor ez az oxidáns – antioxidáns egyensúly megbomlik, az oxidatív rendszer kerül többségbe és rögtön károsító tényezőként lép fel, lehetetlenné téve, hogy az érintett hímivarsejt egy petesejtet meg tudjon termékenyíteni. Azóta ismertté vált, nem csak gyulladások során alakul ki oxidatív stressz, számos egyéb tényező is okozhatja, sőt az ismeretlen eredetű meddőség eseteiben is gyakran kimutatható.

A következő kérdés az volt, vajon van-e olyan szer, ami ezt a károsodást ki tudja védeni. Így kerültek képbe az antioxidáns hatással bíró anyagok, mint bizonyos vitaminok, aminosavak, makromolekulák és nyomelemek. Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy használatuk során csökken az oxidatív stressz, nem alakul ki további membránsérülés és DNS töredezettség, az újonnan termelődő spermiumok pedig védett környezetben nem szenvedik el ezeket a károsodásokat. Sok esetben még a klasszikus spermaparaméterek javulása is igazolható, javul a nemzőképesség, növekszik a terhességi arány.

Így napjainkban a férfi meddőség nem hormonális, gyógyszeres kezelésének palettájára egy reményteljes, új módszer került, melynek segítségével már az utóbbi években sokak álma vált valóra; kialakult a terhesség, egy új élet született.

Dr. Kopa Zsolt, Ph.D., egyetemi docens, andrológus és urológus szakorvos