A vesesejtes rák az összes daganatos megbetegedés 2-3%-át teszi ki. Az új betegségek előfordulási gyakorisága a nyugati országokban a legmagasabb.
A vese rosszindulatú megbetegedéseinek elterjedtsége
Az elmúlt húsz évben – az utóbbi évektől eltekintve – a vese új rosszindulatú daganatos betegségeinek gyakorisága 2%-kal nőtt. A tendencia alól a világon csak Dánia és Svédország kivétel, ahol folyamatos csökkenés figyelhető meg. Az 1990-es évek elejéig Európában a világossejtes veserák halálozási aránya növekedett, majd stagnált és csökkenni kezdett több európai országban is.
2006-os becslések szerint az EU-ban kb. 63000 új veserákos esetet diagnosztizáltak, azzal összefüggésben 26400 haláleset történt.
A veserák kialakulásának oka, háttere
A világossejtes veserák az összes rosszindulatú veserák kb. 90%-ában fordul elő, férfiakban megközelítőleg másfélszer gyakrabban diagnosztizálják, mint nőkben. Leginkább a 60-70 év közöttieket veszélyezteti.
A képalkotó vizsgálatok fejlődésének köszönhetően az ultrahang és CT-vel kimutatott vesedaganatok, illetve a tüneteket nem okozó, (incidentális) veserákos esetek száma is növekszik.
Számos tényezőt vizsgáltak már a veserák kialakulása kapcsán, a leghatározottabb rizikó faktor a dohányzás. Az életmóddal összefüggésben jelentős kockázati tényezők még az elhízás és a magas vérnyomás. Ugyancsak magas kockázatot jelent az elsőfokú rokonokban a veserák előfordulása.
A vesesejtes rák megelőzésének elsődleges eszközei tehát a dohányzás elhagyása, illetve az elhízás elkerülése, túlsúly esetén a testsúly csökkentése.